A Harvard Egyetem kutatói megpróbálták a lehetetlent: egyetlen chipen modellezni védekezőrendszerünket, amely mindenkinél másképp működik. Bár ma már sokat tudunk erről a csodálatos rendszerről, valójában még mindig nem eleget, és a tudomány sem érti még teljes egészében a kifinomult védekezési mechanizmust. A HVG Tech rovatában olvastuk az alábbi érdekes cikket:
https://hvg.hu/tudomany/20220329_lf_chip_vakcinak_hatekonysaganak_vizsgalata
Minden eddiginél több európai éli túl a rákot, és a betegségben érintettek életminősége is javul. A rákos megbetegedések számának csökkentése terén elért jelentős javulás ellenére a rák előfordulása várhatóan növekedni fog a népesség elöregedése, az egészségtelen életmód, a kedvezőtlen egészségügyi tényezők, valamint a környezeti és munkakörülmények miatt.
A Covid-19 világjárvány súlyosbította a helyzetet, mivel leállította vagy késleltette a rendszeres szűrőprogramokat, kezeléseket és klinikai vizsgálatokat. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén is egyenlőtlenségeket hozott felszínre a szolgáltatások egyenlőtlen földrajzi elérhetősége és az egészségügyi rendszerek egyéb problémái miatt. Ezek a fejlemények hosszú távú hatással lesznek a megelőzésre és a rák elleni küzdelemre. A rák elleni küzdelemhez elengedhetetlen a minél korábbi és pontosabb felismerés és kezelés. A technológia megváltoztatja a rákbetegségek ellátását, és új lehetőségeket kínál – a digitális egészségügyi nyilvántartásoktól kezdve a kutatási célú valós betegadatokig.
A 2021 szeptemberében elindított uniós rákellenes program, valamint a 2021 februárjában elfogadott, a rák elleni küzdelemről szóló európai terv célja, hogy 2030-ig több mint 3 millió ember életét javítsa a megelőzés és a gyógyítás révén, és segítse a rákban érintetteket, beleértve családjaikat is, hogy hosszabb ideig és jobban élhessenek.
Az eredeti, angol nyelvű hír az alábbi linken olvasható:
Egy nemzetközi tudóscsoport új kutatása új módszert kínálhat az orvosoknak a progresszív tüdőbetegségek felismerésére és nyomon követésére – és fényt deríthet e betegségek alapvető okaira is. Megállapították, hogy a “monocitáknak” nevezett immunsejtek felhasználhatók a tüdőbetegségek és azok progressziójának előrejelzésére. Minél több a monocita, annál nagyobb az esélye, hogy a háttérben komoly probléma van. A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a monociták kritikus szerepet játszanak az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában. Ezek a betegségek hegesítik a tüdőt, de az új eredmények magyarázatot adhatnak, hogy mi okozza ezt a folyamatot.
Az eredeti, angol nyelvű hír az alábbi linken olvasható:
Sikeresen zárult az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjában (PhysCon) az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott kutatóprogramja – mondta Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Az ERC kizárólag olyan projekteket támogat, amelyek nagy hatást gyakorolhatnak az egészségügyre, az iparra vagy az alaptudományokra.
Prof. Dr. Kovács Levente, a Physcon igazgatója plenáris előadást tartott a 2021. októberében zárult ERC projekt eredményeiről a genfi IFAC Symposium on Biological and Medical Systems 11. nemzetközi rendezvényén. A Physcon csapatból előadást tartott még: Dr.Eigner György, Dr. Drexler András Dániel és Czakó Bence.
https://bms2021.ugent.be/Plennary.html
Mint ismeretes, a hagyományos rákterápiákban a dózisokat úgy választják meg, hogy a lehető legnagyobbak legyenek, maximalizálják a gyógyszer hatását, és minimalizálják a gyógyszerrezisztencia kialakulásának esélyét. Ez a megközelítés azonban növeli a mellékhatásokat és a költségeket. A kezelések személyre szabása kisebb dózisú, de azonos hatású terápiát eredményezhet, ami kisebb gyógyszerköltséget és kevesebb mellékhatást eredményez. A Physcon közönséges differenciálegyenleteken alapuló tumormodelleket dolgozott ki több egérmodellre, angiogén gátló és citotoxikus gyógyszerekre is. Emellett szabályozási algoritmusokat is kifejlesztett, amelyek a fiziológiai szabályozásra jellemző problémákra összpontosítanak. In silico tesztek bizonyították, hogy a Physcon-algoritmusok alkalmasak az állatkísérleteken demonstrált terápiák optimalizálására is. Ezeket az eredményeket ismertette Prof.Dr. Kovács Levente a nemzetközi közönséggel.
„A megszelídített daganat” – az Innotéka magazin is beszámolt nagyon sikeres ERC projektünkről. Az elmúlt öt évben a daganatos megbetegedés egy merőben új megközelítésű kezelési módját fejlesztettük ki az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grantje segítségével. Interjú Kovács Levente Physcon-igazgatóval.
https://www.innoteka.hu/cikk/a_megszeliditett_daganat.2263.html
