Kiberorvosi szakmai nap az Óbudai Egyetemen

Kiberorvosi Szakmai Napot rendezett az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központjának (KIKOK) nyertes pályázatát megvalósító szervezeti egység, valamint konzorciumi partnerei (3DHISTECH Fejlesztő Kft., ELKH Természettudományi Kutatóközpont). A 2019-1-3-1-KK-2019-00007 azonosítószámú „Innovációs szolgáltató bázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutató célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére” című projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit mutatták be.

Az Óbudai Egyetemen folyó kibermedicina-kutatások egyik alappillére a 2016–2021 között zajló, Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott tumormodellezés és személyre szabott terápiaoptimalizálás fókuszú „Tamed Cancer” elnevezésű kutatási projekt volt – hangzott el a projektet bemutató sajtótájékoztatón. A 2021 októberében lezárt kutatási projekt az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, tudományos kiválósági programjának keretében került kiválasztásra. A projektet az Óbudai Egyetemen az Élettani Szabályozások Kutatóközpontja (PhysCon) valósította meg, Prof. Dr. Kovács Levente rektor vezetésével.

A sikeres ERC pályázat révén az egyetem Kiberorvosi Kompetencia Központja 2020 márciusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a vállalati innováció és az egyetemi kutató-fejlesztő képesség szinergiáit kihasználva teremtsen új értéket a kiberorvoslás – elsősorban a daganatterápiák és a cukorbetegség különböző területein, tekintetében.

A KIKOK konzorcium, a 3D HISTECH Kft. és az ELKH TTK részvételével a daganatterápiák, a digitális patológia és a cukorbetegek életét segítő technológiák körében végez egyedülálló fejlesztéseket. A KIKOK üzemeltetése és fenntartása az Óbudai Egyetemen stratégiai célja, a konzorciális partnerekkel szorosan együttműködve, kiemelve az egyetem egészségügyi informatikai és mérnöki fókuszterületét – hangsúlyozta Dr. Galambos Péter, a KIKOK igazgatója.

Fókuszterületek

Az ERC kutatási program tematikáját követve a daganatok viselkedésének matematikai modellezése és a „smart terápiás” algoritmusok kidolgozása az egyik fő terület, amelyben a PhysCon csoport kutatói vesznek részt.

A másik kiemelt vállalás a cukorbetegséggel kapcsolatos döntéstámogató technológiák fejlesztése. Ez a kutatási vonal kiterjed egyebek mellett az okos eszközök érzékelőiben rejlő lehetőségek kiaknázására, így például a fizikai aktivitás vércukorszintre gyakorolt hatásának becslésére, illetve olyan felhőalapú technológiák létrehozására, amelyek hatékonyan támogatják az okostelefon alkalmazások mögött dolgozó MI algoritmusok fejlesztését és működtetését.

A digitális patológiai kutatásokban igazán látványos feladatokat végeznek az egyetem kutatói: a virtuális valóság és a robotika eszközeivel támogatják a patológiai leletek minél hatékonyabb feldolgozását.

Konzorciális partnerekkel együttműködve

A KIKOK konzorciális partnerének nevében, a 3DHISTECH Fejlesztő Kft. részéről Dr. Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a vállalat alapítója és cégvezetője elmondta, hogy a világ első teljes patológiaimetszet-előkészítő és – kiértékelő automatarendszerét fejlesztik ki. A projekt részeként egy rutin tárgylemez festő-fedő automatát egy 3DHISTECH tárgylemez scannerrel kötnek össze. Az automatizációt egy robotkar biztosítja. A robothoz egy kamerával ellátott tárgylemez manipulátort és vezérlőszoftvert fejlesztettek. A rendszerek összehangolt működését egy a 3DHISTECH Kft. által fejlesztett program végzi el. A fejlesztés elérte az engedélyezés szintjét, piaci bemutatása megtörtént. Az Óbudai Egyetem robotikai fejlesztő csoportjával együttműködésben egy olyan tárgylemez manipulációs rendszer is készül, amely a patológiai archívumok digitalizálását támogatja.

A 3DHISTECH támogatja egy teljes sejtek izolálására és molekuláris elemzésére szolgáló laser microdissector-manipulátor-optikai szkenner rendszer fejlesztését is. A fejlesztés részeként szabadalmat nyújtottak be egy különleges, egy-sejtes felvevő és lerakó rendszerre. A rendszer három optikai és fizikai fejlesztést integrál: inverz optikai tárgylemez digitalizáló rendszer, laser microdissector és egy saját fejlesztésű egyes sejtes felvevő lerakó optikai rendszer. A rendszer fejlesztés, prototipizálás és protokoll fejlesztés stádiumában van. A fejlesztés felhasználói a patológia laborok lesznek a tumor heterogenitás molekuláris eltéréseinek a meghatározására, tumor terápia optimalizálására.

A KIKOK másik konzorciális partnerének képviseletében – az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszerrezisztencia kutatócsoportjának tudományos munkatársa számolt be a kemoterápiás kezelések optimalizálásának lehetőségéről. Dr. Füredi András elmondta: a rosszindulatú daganatok sikeres terápiája a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A kezelés egyik alapköve még mindig a kemoterápia, amit a becslések szerint a betegek közel kétharmada kap a betegsége során. A kemoterápia annak ellenére nélkülözhetetlen eszköz, hogy még napjainkban is az „egy méret jó mindenkire” elv alapján alkalmazzák, vagyis az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegek azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel lesznek kezelve, figyelmen kívül hagyva a jelentős egyéni különbségeket, amik befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. A betegek szuboptimális kezelése nem megfelelő terápiás válaszhoz, gyógyszer rezisztencia és komoly mellékhatások kialakulásához vezethet, jelenségekhez, amik miatt a terápiák a leggyakrabban sikertelenek. „A Kiberorvosi Kompetencia Központ egyik fő célkitűzése éppen a kemoterápiás kezelések egyénre szabása számítógép-asszisztált terápiaoptimalizálással és preklinikai állatkísérletekkel. Munkánk során olyan génmódosított egér emlő tumor modelleket használunk, melyek nagyban hasonlítanak az emberekben azonosított örökletes mellrákhoz: ugyanannak a génhibának (Brca1) eredményeként alakulnak ki, kezdetben ugyanolyan jól reagálnak a kemoterápiás kezelésekre, azonban rövid idő alatt pont ugyanazokkal a mechanizmusokkal válnak érzéketlenné azokra. Ezekben az egerekben a hagyományos kemoterápiás protokollok ugyanúgy elbuknak egy idő után, mint a betegekben, így a cél olyan egyedre szabott kezelési tervek elkészítése, amelyek lehetőleg meghosszabbítják az állatok életét vagy akár meg is gyógyítják őket. Ehhez folyamatosan, napról napra adatokat gyűjtünk a kísérleti egerekből (daganat mérete, egér testtömege, a kezelés hatása, a gyógyszerek mennyisége a vérben stb.), amiket felhasználunk az algoritmus-alapú terápiageneráláshoz.” fogalmazott Dr. Füredi András, majd hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez az újszerű megközelítés sikeres lehet, ha a fontos biológiai paramétereket megfelelően tudják mérni. Kimutatták, hogy az egyedre szabott kezelések átlagosan 70 %-kal hosszabbítják meg a túlélést a hagyományos terápiával szemben.

Dr. Galambos Péter igazgató kiemelte, hogy a KIKOK nem csak a támogatási időszakra vonatozó K+F célok megvalósításán dolgozik, hanem konzorciumon kívüli vállalatok igényei mentén is végez fejlesztéseket. Piaci K+F szolgáltatói minőségében az Óbudai Egyetem részt vesz többek között levegőtisztaság vizsgáló műszer fejlesztésében, és egy robottal támogatott gerincsebészeti rendszer kifejlesztésében is.

Az eredmények piacosítása

„A KIKOK fenntartható működésének érdekében az eredmények piaci hasznosítását is szem előtt tartjuk. A megvalósult fejlesztések egy részét hasznosító vállalkozásokon, „spin-off” cégeken keresztül visszük a piacra, amely modell a hazai egyetemi világban csak az utóbbi időben kezdett kifejlődni. A kiberorvosi területen, az Óbudai Egyetem vezető szerepet játszik a jó gyakorlatok kialakításában.” hangsúlyozta a központ vezetője.

A Szakmai Nap részletes programja az alábbi linken érhető el.
Megvalósítás időtartama: 2020.03.01. – 2024.02.28
Megítélt támogatás: 2.390.022.118 Ft
A konzorciumvezető támogatási összege: 909.335.977 Ft

Cukorbetegség és depresszió – mi az összefüggés?

Olvastuk, hogy a 2-es típusú diabétesz diagnosztizálása után nemcsak magának a cukorbetegségnek a kezelése jelent kihívást, hanem számos más velejáró egészségügyi kockázatra is fel kell készülni. Köztudott, hogy a cukorbetegséget a vércukorszint folyamatos ellenőrzésével és szabályozásával kezelik, a 2-es típusú cukorbetegséggel együtt jár azonban számos olyan egyéb egészséggel kapcsolatos probléma, amelyről sokan nem tudnak, ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, azonban nem elhanyagolható a retinopátia vagy nefropátia, de a depresszió megjelenése sem ritka.

Az érdekes összefoglaló cikk teljes terjedelmében a pharmaonlinne.hu oldalán olvasható, az alábbi linken elérhető.

Megjelent az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről (SRIP) szóló jelentés

2022. július 5-én a Bizottság közzétette a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság kiemelt kiadványát: „Az EU tudományos kutatási és innovációs teljesítménye” (SRIP) 2022. évi jelentést. A jelentés elemzi, hogyan teljesít az EU globális összefüggésben. Betekintést nyújt abba, hogy a kutatási és innovációs politikák hogyan segíthetnek egy befogadó, fenntartható, versenyképes és reziliens Európa felépítésében azáltal, hogy a kutatás és innováció alapvető szerepét felhasználják a jólét forrásaként és a változás katalizátoraként. „A 2022-es Tudományos, Kutatási és Innovációs Teljesítményjelentés megmutatja, hogy a kutatás és az innováció mennyire központi szerepet játszik az Európának szükséges fenntartható és rugalmas jövő felépítésében. A digitális és zöld átmenet egyszerűen nem valósítható meg erős kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés bizonyítékai alátámasztják az új európai innovációs menetrendről szóló közleményünket” – emelte ki Marija Gabriel az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.

https://research-and-innovation.ec.europa.eu/strategy/support-policy-making/support-national-research-and-innovation-policy-making/srip-report_en

Olvastuk – A nem alkoholos zsírmáj növeli a kardiovaszkuláris kockázatot

A nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél fokozott a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata, a veszély pedig növekszik a májbetegség súlyosságával. Amerikai orvoscsapat kutatja az összefüggéseket. A fizikai aktivitás azonban nagyon jól javítja a betegséget, hetente legalább három órán keresztül tartó állóképességi edzés ajánlott, amint ez az alábbi cikkből is kiderül.

Az eredeti hír itt olvasható.

Illusztráció: pexels.com

A cukorbetegség és az agy öregedése

A cukorbetegség a normál öregedéshez hasonló, ám annál sokkal gyorsabb ütemű kognitív hanyatlással asszociálható, különösen az információk feldolgozási sebessége és a végrehajtó funkciók tekintetében, derül ki abból a kutatásból, amelyről a medicalonline.hu oldalán olvastunk. Ennek oka, hogy cukorbetegség fennállása esetében a szürkeállomány sorvadása figyelhető meg különböző agyterületeken, ami ugyan normál öregedés esetében is bekövetkezhet, csakhogy cukorbetegség esetében a progresszió üteme körülbelül 26%-kal gyorsabb. 

Részletek és eredeti, angol nyelvű forrás: http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_cukorbetegseg_26_kal_gyorsitja_fel_az_agy_normal_oregedeset

Fotó-illusztráció: pexels.com 

Alzheimer gyógyszer, és migrénesek kínzó fejfájásának összekapcsolódása

Ausztrál kutatók öt olyan fehérjét azonosítottak, amelyek felhalmozódása szerintük hozzájárulhat a migrén kialakulásához, és megítélésük szerint az Alzheimer-kórban érintettek vérében is felhalmozódik. A qubit.hu oldalon megjelent cikk jól érthetően összefoglalja a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány legfontosabb elemeit. Ajánljuk olvasásra az alábbi linken.

A fájdalomcsillapító-túlhasználat okozta fejfájásról

A probléma világszerte a lakosság 1-2 százalékát érinti. Bárkinél előfordulhat, de leggyakrabban a 40-50 éves nőknél jelentkezik. Magyarországon 100-200 ezer ember szenved ettől a kellemetlen állapottól, amelynek van egy hivatalos definíciója is: a Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) meghatározása szerint ugyanis akkor szenved valaki fájdalomcsillapító-túlhasználat által okozott fejfájásban, ha legalább három hónapon át havi legalább 15 napon fáj a feje, miközben túlzásba viszi valamilyen fejfájás elleni fájdalomcsillapító szedését, olvasható a Telex alábbi, tanulságos cikkében, amelyet ajánlunk olvasásra.

Az eredeti hír itt olvasható: https://telex.hu/eszkombajn/2022/05/11/fajdalomcsillapito-gyogyszer-tulhasznalat-altal-okozott-fejfajas

Feltették egy chipre az emberi immunrendszert!

A Harvard Egyetem kutatói megpróbálták a lehetetlent: egyetlen chipen modellezni védekezőrendszerünket, amely mindenkinél másképp működik. Bár ma már sokat tudunk erről a csodálatos rendszerről, valójában még mindig nem eleget, és a tudomány sem érti még teljes egészében a kifinomult védekezési mechanizmust. A HVG Tech rovatában olvastuk az alábbi érdekes cikket:

https://hvg.hu/tudomany/20220329_lf_chip_vakcinak_hatekonysaganak_vizsgalata

Olvastuk: Az európai rákellenes terv és az EU rákellenes küldetése valódi lendületet ad a betegség teljes lefolyásának kezeléséhez

Minden eddiginél több európai éli túl a rákot, és a betegségben érintettek életminősége is javul. A rákos megbetegedések számának csökkentése terén elért jelentős javulás ellenére a rák előfordulása várhatóan növekedni fog a népesség elöregedése, az egészségtelen életmód, a kedvezőtlen egészségügyi tényezők, valamint a környezeti és munkakörülmények miatt.

A Covid-19 világjárvány súlyosbította a helyzetet, mivel leállította vagy késleltette a rendszeres szűrőprogramokat, kezeléseket és klinikai vizsgálatokat. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén is egyenlőtlenségeket hozott felszínre a szolgáltatások egyenlőtlen földrajzi elérhetősége és az egészségügyi rendszerek egyéb problémái miatt. Ezek a fejlemények hosszú távú hatással lesznek a megelőzésre és a rák elleni küzdelemre. A rák elleni küzdelemhez elengedhetetlen a minél korábbi és pontosabb felismerés és kezelés. A technológia megváltoztatja a rákbetegségek ellátását, és új lehetőségeket kínál – a digitális egészségügyi nyilvántartásoktól kezdve a kutatási célú valós betegadatokig.

A 2021 szeptemberében elindított uniós rákellenes program, valamint a 2021 februárjában elfogadott, a rák elleni küzdelemről szóló európai terv célja, hogy 2030-ig több mint 3 millió ember életét javítsa a megelőzés és a gyógyítás révén, és segítse a rákban érintetteket, beleértve családjaikat is, hogy hosszabb ideig és jobban élhessenek.

Az eredeti, angol nyelvű hír az alábbi linken olvasható:

https://ec.europa.eu/research-and-innovation/en/horizon-magazine/europes-beating-cancer-plan-and-eu-mission-cancer-add-real-momentum-tackle-entire-disease-pathway

Olvastuk: Új módszer a tüdőbetegségek kimutatására és nyomon követésére

Egy nemzetközi tudóscsoport új kutatása új módszert kínálhat az orvosoknak a progresszív tüdőbetegségek felismerésére és nyomon követésére – és fényt deríthet e betegségek alapvető okaira is. Megállapították, hogy a “monocitáknak” nevezett immunsejtek felhasználhatók a tüdőbetegségek és azok progressziójának előrejelzésére. Minél több a monocita, annál nagyobb az esélye, hogy a háttérben komoly probléma van. A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a monociták kritikus szerepet játszanak az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában. Ezek a betegségek hegesítik a tüdőt, de az új eredmények magyarázatot adhatnak, hogy mi okozza ezt a folyamatot. 

Az eredeti, angol nyelvű hír az alábbi linken olvasható: